Öt lépés a kevesebb munkához!

2017. január 3.

Szinte népbetegségnek számít a mindennapi nyugalom feletti kontroll elvesztése: ilyen-olyan étkezés, munka orrvérzésig, kevés társas kapcsolat, autótól autóig életforma, alváshiány és rohanás. Ez a fajta élet is működőképes, ám gyökerei gyengécskék. Hogyan lehet máshogy?

Öt lépés a kevesebb munkához!

"Mindenki így csinálja, fenn kell tartani, előre kell lépni, mi lesz ha"... – versenyfutásra ösztönöznek a körülmények. Közvetlen környezetünkben is jó pár olyan családot látunk, ahol legalább az egyik családtag több mint 50 órát dolgozik hetente. A munka uralja az életét, amivel gyakran nincs is tisztában, vagy nem tud megoldást arra, hogyan tartsa kordában a munka térnyerését. A Tudatosvásárló összeállítása.

Az eredmények ismertek: nagymértékű személyes, családi, közösségi elhanyagoltság stb. Ahol magasabb a munkaórák száma, idő híján több a pótlólagos fogyasztás is: étterem, félkész ételek, bébiszitter és egyéb szolgáltatások.

Érdekes azon elgondolkozni, mi lenne, ha a többség kevesebbet dolgozna? Egy főre jutó kevesebb munkaóra, esetleg magasabb foglalkoztatottság, kisebb egy főre jutó kereset, kevesebb és átgondoltabb egy főre jutó fogyasztás?

És lám, valami hasonló figyelhető meg a valóságban is: kényszerítő élethelyzet vagy saját megfontolt döntés alapján, de nő azoknak a száma, akik kevesebb munkaórát dolgoznak.

Lehetne logikailag igaz a következő állítás(?): ha kevesebbet dolgozol, kevesebbet költesz, kevesebbet szemetelsz, és esélyed lesz arra, hogy kiegyensúlyozottabban élj! Való igaz, hogy minél több időd van, annál jobban tudsz érdemben törődni a saját életeddel, utánamenni azoknak a dolgoknak, amitől neked és környezetednek jobb lesz, ez pedig visszahat rád.

Ha kevesebb a munka, a közlekedés olcsóbbá válik (könnyebben felpattanunk a bringára munkába menet vagy gyalog megyünk), az energiafogyasztás csökken (nem kell szárítógép), a főzés vagy a kertművelés kerül előtérbe, és a személyes igényekre valódi megoldás születik, mert magunk csináljuk magunknak.

A kevesebb több

A recesszió egyik pozitív közvetett hatása, hogy nőtt a „csináldmagad” emberek és tevékenységek száma, ami ráadásul gyakran közösségben történik. Az egészségtelen túlórázással és a saját kertem művelésével vagy barkácsolással töltött idő között minőségi különbség van: önmagunk megélése, ötletes helyzetmegoldások, közösség és elégedettség.

A reményekkel teli példák sora egyre gyakrabban elérhető. Egy-két példa csupán: a nagyvárosi közösségi kertek (Közösségi kertek; Grund kert) vagy a csere bere körök (Suska és Talentum Kör), vagy a bevásárló közösségek.

Íme egy kérdéssor, amely némi segítséget nyújthat önmagunk megítélésében és a továbblépésben:

1. Lelki kiegyensúlyozottság
• Mik jelentik az életben számomra a legnagyobb örömöt?
• Mitől érzem magam elégedettnek, hasznosnak?
• Mikor érzem magam nagyon jól, mikor tölt el nagy elégedettség?

2. Pénzügyi műveltség
• Költök olyanra, ami igazán nem ad örömet az életemben?
• Van átgondoltan, olcsó módja életvitelemnek, kikapcsolódásomnak stb.?

3. Környezetemben én
• Milyen tárgyaimat tudom megosztani másokkal?
• Mit tudok bedobni (készségeim, tudásom, ötleteim) a közösbe?
• Milyen lehetőségem van arra, hogy kilépjek a pénz világából, és barterben gondolkodjam másokkal?
• Hogyan tudom a közösségeimben a hálózatban való gondolkodás megtartó erejét támogatni?

4. Elég, és tényleg elég
• Mi a legkevesebb, amire minimálisan szükségem van a mindennapokban?
• Mi kell még az előbbin felül, hogy a saját boldogságomért is tegyek valamit?
• Bármelyik előbb megválaszolt igényemet meg tudom oldani költekezés nélkül?

5. Mennyi munkára van szükségem?
•  Van módom arra, hogy kevesebb órát dolgozzak?
• Meg tudom osztani a munkámat valaki mással?
• Maradt elég szabadidőm arra, hogy azzal foglalkozzak, ami igazán fontos számomra?

Cimkék: karrier, környezetvédelem, lelki egészség, munkahely, stressz
Szemünk ellensége a digitális világ?

Szemünk ellensége a digitális világ?

A fejlett világ társadalmaira egyre jellemzőbb, hogy egész napunkat a kütyüink társaságában töltjük, 8-10 óra számítógépes munkát követően otthon is a képernyő előtt ülünk. Az elterjedt rémhírekkel ellentétben a mai monitorok első generációs társaiknál...
Gyermekkorban dől el a felnőttkori egészség

Gyermekkorban dől el a felnőttkori egészség

A gyermekkor a leghatékonyabb időszak arra, hogy megalapozzunk gyermekeink egészségét, teljes életét. Ami aztán nemcsak az ő életükre, de még a következő generációra is hatással van!...
Mikor kell nephrológushoz fordulnunk?

Mikor kell nephrológushoz fordulnunk?

Becslések szerint a magyar lakosság majdnem 10%-a szenved valamilyen vesebetegségben, az érintettek nagy része azonban egyáltalán nincs tisztában állapotával. Kiválasztószervünk károsodása ugyanis akár évekig is észrevétlen maradhat, a tünetmentes elváltozásokat...
Szólj hozzá Te is a cikkhez!
Név:
Hozzászólás:
Ellenőrző kód: