Tényleg olyan könnyű lenne állást találni?

2018. június 13.

Természetesen nem könnyű. Csak másképp lett nehéz, és más pozícióból tudunk tárgyalni munkavállalóként, partnerré váltunk ugyanis a kiszolgáltatott lét helyett.

Tényleg olyan könnyű lenne állást találni?

Ez jónak tűnik, de értenünk kell, hogy a munkáltatók szempontjai is megváltoztak. Harsogja a HR-szakma, hogy most aztán koncentrálni kell a munkaerő-megtartásra, ha valaki leszerződött a munkahelyre, jobb lenne, ha nem menne el valami apróság miatt, így aztán a munkavállalói jólléti intézkedések erősödnek. A JobAngel.hu összeállítása.

A toborzás is megváltozott. Olyan embereket kell felvenni, akiket érdemes megtartani… Nem mintha nagy válogatási lehetőség lenne sok esetben, de azt tudjuk régóta, hogy a rossz katona rosszabb, mint a semmilyen.

Az üzleti életben ez azt jelenti, hogy ha egy cég abból választhat, hogy
1. a projektet más cég nyeri az ügyfelénél, mert neki nincs szakembere, vagy
2. felvesz egy rosszul teljesítő embert, és brutális kötbérrel a végén végigszenvedi a nehezen megnyert projektet,
akkor úgy fog dönteni, hogy inkább legyen másé a projekt.

Az elmaradt haszon is veszteség, de talán jobban kezelhető, mint a rosszul végigvitt projekt+kötbér. Ez utóbbi esetben jóval magasabbak a költségek.
Tehát, a kompromisszumok megkötésére a munkáltatók még mindig kevésbé hajlanak. A tisztességtelen ajánlatok kezdenek kikopni, régebben még 0 Ft+jatt volt egy pincér számára most ajánlott fizetés, nettó 200 ezer körül lehet elkezdeni tárgyalni, de szezonban, népszerű helyeken még ez is megmosolygató, bajban is van a vendéglátóipar – legalábbis ők így érzik, valójában csak szokatlan számukra, hogy a munkavállalókat meg kell fizetni, be kell jelenteni, járulékokat kell utánuk fizetni.

A másik oldal

Nekünk, munkavállalóknak és/vagy egyben álláskeresőknek most erre kell koncentrálnunk: hogy megtartásra érdemes munkaerőként tudjunk bemutatkozni. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Többször fognak rákérdezni arra, miért hagytad ott az előző munkahelyedet. Tudni akarják, hogy mi az, ami már neked sok, és ami miatt állást is váltasz akár. Figyelni fognak arra, hogy ilyesmi ne érjen náluk téged, mert megtartani akarnak, nem elüldözni.

Érdekelni fogja őket a motivációd. Mert nyilván akkor fogod majd jól érezni magad hosszútávon ott, ha érdekel is, amit csinálsz, azt gondolod róla, hogy fontos valamiért. Fizikai munkánál is tudni akarja majd, mire van szükséged: lakhatásra, utazásban segítségre stb.

A tárgyi tudás továbbra fontos, de emellett a tanulási hajlandóság kiemelt helyet kapott: gyorsan megtanulható dolgok hiánya miatt nem fognak elutasítani. A passzív nyelvtudásodat mindenképpen érdemes aktívvá tenni, de ha tényleg ment régen, és most passzív, azt akár „meg is bocsátják”. Ilyenkor lesz követelmény, hogy próbaidő végére szedd rendbe a nyelvtudásod.

Ehhez kapcsolódik, hogy érdekelni fogja, mi az, amit már tudsz, amiben rutinod van. Elkezdték a munkaköröket igazítani az egyéni képességekhez, és nem fordítva. Ezért a munkatapasztalataidat jól le kell tudnod írni az önéletrajzban is, motivációs levélben is.

Ezek persze nem új szabályok, csak most fontosabbak lettek. Jó hír, hogy el fog maradni a fölösleges szórakoztatás a személyiségtesztekkel, a 7-8 körös interjúkkal, lehet majd telefonon, Skype-on interjúzni, gyorsabban születnek meg a döntések a cég részéről. Üzleti tárgyalás lett, egyenrangú felek beszélgetnek állásinterjún arról, kinek hogyan lenne jó az együttműködés. Ennek hátránya, hogy neked is gyorsabban kell döntened, azaz készen kell állni arra, hogy bármikor el tudd mondani az összes igényedet, illetve megszerezd azokat az információkat, ami kell a döntésedhez.

Cimkék: karrier, lelki egészség, munkahely
Így teszi tönkre szervezetünket az alkohol

Így teszi tönkre szervezetünket az alkohol

Légszennyezés, stressz, dohányázás – azt gondolnánk, hogy ezek jelentik ma a legnagyobb veszélyt egészségünkre, pedig modern világunkban az alkohol rendelkezik a legdurvább egészségkárosító...
Jó irányba változnak az étkezési szokásaink

Jó irányba változnak az étkezési szokásaink

Számos tanulmány látott napvilágot az utóbbi időben, amelyekből kiderül, hogy sajnos elhízás tekintetében Európa élmezőnyébe tartozunk. A GfK legfrissebb kutatásából az látszik viszont,...
Nézzük, csak nem értjük a címkéket

Nézzük, csak nem értjük a címkéket

Egy országos reprezentatív kutatás rávilágított arra a tényre, hogy bár a magyar fogyasztóknak fontos az élelmiszerek összetétele, a tartósítószer-, cukor-, színezék- és energiatartalma, de a választást eldöntő tudásuk hiányos. Vajon segíthet ennek megváltoztatásában...
Szólj hozzá Te is a cikkhez!
Név:
Hozzászólás:
Ellenőrző kód: