Hát ezért rajongunk a sorozatokért!

2017. január 9.

Egy egész világ figyelte lélegzetvisszafojtva, hogy megmenekül-e Bobby Ewing a haláltól. Egy ország kesergett együtt Etussal és Lenke nénivel, szállt be az internetbe Vágási Ferivel, vagy izgult Berényi Miki legújabb gaztette miatt...

Hát ezért rajongunk a sorozatokért!

Libabőrösen követtük a Vészhelyzet orvosainak hősies hétköznapjait, nevettünk vagy bosszankodtunk Doktor House cinikus megjegyzésein, manapság pedig alig várjuk, hogy tovább bonyolódjon Frank Underwood története a Kártyavárban. De vajon miért ülnek le milliók minden nap a televízió vagy a számítógép elé, hogy mások kitalált életét kövessék? Miért szeretjük a sorozatokat? A válaszokat Hermann Veronika, az Invitel sorozatszakértője, az ELTE adjunktusa adja meg nekünk.

A sorozatrajongás nem a mostani, még csak nem is az előző évszázadban kezdődött: a 19. század közepétől egyre több népszerű folyóirat jelentkezett folytatásokban közölt történetekkel, amelyeket általában a legizgalmasabb résznél hagytak abba, hogy az olvasók a következő számot is megvásárolják. A médium más volt, a hatás nagyon hasonló.

Az igazi népszerűség azonban évtizedekkel később érkezett el. A nap, amely megváltozatta nagy tömegek folytatásos történetekhez való viszonyát, 1930. október 20-a volt. Ekkor indult ugyanis az Egyesült Államokban Painted Dreams (Festett álmok) címmel az első rádiós szappanopera, amely nevét egyébként szó szerint a műsor szerkezetébe beépített szappanhirdetésről kapta. A rádió aranykora után a televízió vette át az uralmat, és az 1950-es években olyan, máig kultikus szappanoperák érkeztek a piacra, mint a The Donna Reed Show, vagy a Leave it to Beaver.

Sorozatok itthon

Magyarországon elindult a Szabó család a rádióban, nem sokkal ezután pedig követte őket a televízió is a Forsyte Saga és az Onedin család sugárzásával. A klasszikus szappanoperák időszaka az 1970-es és 80-as évekre esik, amikor megjelent a piacon a nagybetűs sorozat, a mindenki által követett Dallas. A Dallasnak nemcsak masszív rajongótábora, de rengeteg követője is akadt, így az 1980-as évektől kezdve már lehetetlen összeszámolni, hány szappanoperát gyártanak. Hétről hétre, napról napra várták és várják ma is a sorozatnézők, hogy elmerülhessenek az általuk választott valóságban, és saját kételyeiket, álmaikat és érzéseiket lássák visszatükröződni a televízió képernyőjén.

1990-es évek vége

Az újabb fordulat az 1990-es évek végén jelentkezett, amikor világszerte a Vészhelyzet volt az egyik legnépszerűbb sorozat. A széria már nem hagyományos szappanoperaként, hanem sokkal inkább sorozatként működött, számos társadalmilag érzékeny élethelyzetet megjelenítve a családon belüli erőszaktól a női vezetők problémáin át az AIDS-krízisig.

Egy kulturális termék akkor válik népszerűvé, ha olyan kérdéseket és témákat mutat be, amelyek sokakat foglalkoztatnak – ezért nevezzük a népszerű kultúrát tömegkultúrának. A népszerűség nem mindig jelent egyet a silányabb minőséggel, igazolja ezt szinte az összes nézett sorozat példája. A népszerű termékek népszerű hagyományokat és gyakorlatokat mutatnak be, és magyarázatot kínálnak a világ kérdéseire.

A nagy áttörés: a 2000-es évek

A 2000-es évek elejétől kezdve a sorozatok, immáron kitörve a hagyományos szappanoperák keretei közül, olyan társadalmi és kulturális kérdésekkel foglalkoznak, amelyek szinte mindenkit érintenek, legyen az akár párkapcsolati krízis, morális dilemma, a magánéletet vagy a közéletet érintő égető problémák határokról, nemi szerepekről, hatalomról, vágyról, függőségről és kétségről. Követhető történetek alkotnak bonyolult hálózatokat, olyan helyzetekről mesélve, amelyek a közösség és az egyéni sors szempontjából is megkerülhetetlenek.

Milyen egy jó sorozat?

Egy jó sorozat felforgatja a társadalmi valóságot; színészeket, zenéket, országokat és városokat tesz világhírűvé. Populáris formában mutat be mítoszokat és közhelyeket, amelyeken keresztül történetek jönnek létre. A történetmesélés a világunk egyik legfontosabb mozgatórugója – és egyre népszerűbbek az olyan történetek, amelyek a maguk esendőségében mesélnek másokról, és önmagunkról.

Cimkék: lelki egészség
Uborkaszezon a munkahelyen: mítosz vagy valóság?

Uborkaszezon a munkahelyen: mítosz vagy valóság?

Nyár van, kint tombol a hőség, bent búg a légkondi, alig csörrenek meg a telefonok, a kollégák fele szabadáson, sőt még a főnök is a horvát tengerpartról posztol.
Minden, amit a szuperhősökről tudnod kell

Minden, amit a szuperhősökről tudnod kell

A filmnézés mindig jó családi program. Manapság még a csapból is a különböző képregények filmes változatai folynak, a fiatal korosztályt be is szippantotta ez a színes univerzum. De...
Tedd, ne tedd villámláskor

Tedd, ne tedd villámláskor

Mindenki átélt már villámokkal lesújtó felhőszakadást vagy vihart, melyet legtöbb esetben lenyűgözve szemlélünk egy épületből. Biztonságos helyről gyakran csak gyönyörködünk a természet erejében, de mikor a szabadban tartózkodunk, sokan nem is tudják,...
Szólj hozzá Te is a cikkhez!
Név:
Hozzászólás:
Ellenőrző kód: