Karácsony anno és ma

2017. december 22.

A szeretet ünnepéhez kapcsolódó hagyományok, mint például a karácsonyfa-állítás, egymás megajándékozása, a halászlé, a bejgli, a mézeskalács és még sok egyéb ilyen szokás többsége a 19. században alakult ki, főként a kiegyezést követő békeévek polgári életéhez kapcsolódva.

Karácsony anno és ma

A szimbólumrendszer persze régebbi időkre nyúlik vissza. Az örökzöldek tisztelete például már a germán, római, egyiptomi és kelta kultúrában is jelen volt. Hitük szerint az örökzöld ág, esetleg koszorú vagy fagyöngy a tél gonosz erőinek elűzését segítette a téli napforduló környékén, illetve az azt követő napokban. A keresztény kultúrkörben pedig az örök élet jelképe lett, és így kapcsolódott a Jézust övező ünnepkörhöz.

Magyarországon karácsonyfa a német és osztrák rokoni kapcsolatokkal rendelkező arisztokrata családoknál terjedt el először. Németországban ugyanis már a 18. században szokássá vált a fenyőfa feldíszítése. A 19. század elején aztán innen terjedt át Ausztriába, ahol a nemesi és előkelő művészkörökben hamar népszerű lett. Az 1800-as évek közepére, a reformkor végére már a tehetősebb magyar polgári családoknál is volt karácsonyfa. Jókai Mór 1854-ben megjelent A koldusgyermek című elbeszélése az első magyar irodalmi mű, ami említést tesz a szokásról.

Hogy ki állította fel az első karácsonyfát Magyarországon, arról eltérően számolnak be a feljegyzések. Egyes források szerint az óvodai hálózat megalapítója, Brunszvik Teréz grófnő volt az, mások szerint Podmaniczky Frigyes édesanyja, Nostitz Erzsébet, de József nádor harmadik feleségét is említik. A kiegyezés után a nagyvárosokban és a vidéki kúriákban is elterjedt az új szokás, ami a 20. század elején a polgárság és a falusiak körében is divatos lett.

És a díszités

A karácsonyfát kezdetben ehető dolgokkal, főleg almával, a termékenységet és bőséget szimbolizáló dióval, mogyoróval, ostyával, mézes pogácsából készült figurákkal díszítették és gyertyát is helyeztek a fenyőágakra. A fa csúcsára angyalkát vagy csillagot helyeztek.

A fabontás, mint ahogy ma is, külön eseménynek számított, amit a gyerekek kedveltek igazán az ehető díszek miatt. A 20. században aztán ezeket mindinkább a csillogó gömbök és figurák váltották fel, amelyek ma már tömeggyártásban készülnek, és a divat határozza meg őket. A gyertyákat égősorok pótolják, a fa köré tekert girland pedig egyes források szerint a paradicsomi fára tekeredő kígyót, mások szerint a teremtést átszövő időszálakat szimbolizálja.

Szaloncukorral leginkább mi magyarok díszítjük a fát. Az édesség eredetije, a francia fondant cukor német bevándorló cukrászmestereken keresztül jutott Magyarországra, és nálunk – más országokhoz képest – nagy népszerűségre tett szert. Kezdetben a csomagolás, és az édesség is egyesével, kézzel készült. A 19. század első felétől kedvelt dísz lett a magyar karácsonyfákon, Kugler Géza 1891-es cukrászkönyvében pedig már 17 féle szaloncukor receptről írt.

8 +1 tipp az utolsó ajándékvásárlási rohamban

8 +1 tipp az utolsó ajándékvásárlási rohamban

Meghitt együttlét, vidám beszélgetések vagy a rengeteg kiadás? Sokaknak inkább az utóbbi jut eszébe a karácsonyról egy felmérés szerint. Hogyan vásároljunk okosan karácsonyra úgy, hogy...
A nagy Star Wars kronológia

A nagy Star Wars kronológia

Bár szinte mindenki látta az összes egész estés Star Wars filmet, és készül a legújabbra, gyanítjuk, azt már annál kevesebben tudják, hogy az egyes részek kronológiailag hogyan helyezkednek el egymáshoz képest.
Karácsony stressz nélkül? Igen, lehet!!

Karácsony stressz nélkül? Igen, lehet!!

Az adventi időszak lázas készülődéssel telik, hiszen az ünnepre hangolódást számtalan teendő előzi meg. A végeláthatatlan feladatok sokaknak fejfájást okozhatnak, pedig néhány egyszerű tipp betartásával elkerülhetjük, hogy a kapkodás miatt rémálommá váljon...
Szólj hozzá Te is a cikkhez!
Név:
Hozzászólás:
Ellenőrző kód: