A gondtalan, egész napos tengerparti napozások kora minden kétséget kizárólag lejárt. Ezzel együtt nagyon nem mindegy, mit kenünk magunkra, hogy óvjuk bőrünket – egyes hatóanyagok kifejezetten károsak is lehetnek.
Egyre többen vannak tisztában azzal, hogy a ma forgalomban levő napvédő krémek nem teljesen biztonságosak. A hagyományos termékek olyan anyagokat tartalmaznak, amik bár kiszűrik a három UV-sugárból az egyiket (néha mindkettőt), közben felszívódnak a bőrön keresztül, és bekerülnek a véráramba. A mesterséges illatanyagok, a petróleum-származékok és a parabének kifejezetten nem tesznek jót az egészségünknek, utóbbi anyag például az ösztrogén hormont imitálja, és egyre többször hozzák összefüggésbe rákos megbetegedésekkel.
Tény, hogy a Földet elérő sugárzás nem ugyanaz, mint harminc évvel ezelőtt. Ezzel együtt viszont az is igaz, hogy az életmódunk, a táplálkozásunk, és ennek következtében az immunrendszerünk többet romlott, mint a légköri viszonyok. A napra igenis szüksége van a szervezetnek. Közvetlen napfény nélkül ugyanis nem képződik megfelelő mennyiségű D-vitamin a testünkben, ami pedig rengeteg létfontosságú folyamatban játszik szerepet. A csontok egészségétől a hangulatunkon át a szív-érrendszerig mindenre jótékony hatással van, és a legújabb kutatások szerint a rákmegelőzés egyik legfontosabb eleme.
Nem lehet tehát elbújni a nap elől. Biztonságosan a tavasztól őszig tartó időszakban kora délelőtt és késő délután napozhatunk, napi 20-30 perc napfürdőzés már elegendő a megfelelő D-vitamin termeléshez.
Ha egy mód van rá, akkor illatanyag-mentes, ásványi szemcsékkel készült, úgynevezett blokkoló krémet. Ez nem szűri a sugarakat, mint a bőrbe beivódó vegyszeres krémek, hanem a parányi szemcsék teljesen visszaverik a napsugarakat. Olyan, mintha körbetekernénk magunkat alufóliával, csak kevésbé kínos látvány… Az ilyen új típusú készítmények általában cink oxidot és titánium oxidot tartalmaznak, és bár a szemcsék parányiak, nem elég kicsik ahhoz, hogy átjussanak bőrön – a vegyszerekkel ellentétben. A gond csak az, hogy ezeknek a krémeknek a használata nem nyújt nagy esztétikai élményt, hiszen megmarad a bőr felületén, fehéres bevonatot képezve.
Erre találták ki azokat a készítményeket, amelyek ötvözik a vegyszereket az ásványi szemcsékkkel, és amennyire lehet, ártalmatlan alapanyagokat használnak fel hozzájuk. Így a szemcsék visszaverik a fényt, ám a krém képes felszívódni a bőrbe – parabének és illatanyagok nélkül. Nem tökéletes, ám használható és viszonylag veszélytelen megoldás.
Aztán itt vannak a gyógynövényes napvédő krémek is, amik elsősorban a növények antioxidáns hatóanyagaival teszik ellenállóbbá a bőrt a sugárzás hatásaival szemben. Amikor UV-fény éri a bőrt, szabadgyököket hoz létre, amik elkezdenek molekulákat lopkodni maguknak a bőrszövetből, ezzel égést vagy más bőrkárosodást, akár bőrrákot eredményeznek. Ezek a növényi hatóanyagok pont a szabadgyökök okozta károsodástól óvják meg a bőrt: leadják egy-egy elektronjukat, hogy a szabadgyök ne a bőrszövetből vegye azt el.
Erre az E- és a C-vitamin különösen alkalmas, főleg, ha együtt alkalmazzák őket. A paradicsomban és a dinnyében található likopén pedig még ennél is nagyobb védelmet biztosít a bőrre kenve, nagyszerűen csökkenti a nap káros hatásait.
fotó: Calzedonia