A környezetszennyezéstől és a túlnépesedéstől tartunk leginkább

2017. november 27.

A magyar városlakók a környezetszennyezést, a túlnépesedést, valamint az élelmiszer-, illetve az energiahiányt tartják a legnagyobb kihívásnak a jövő metropoliszai számára.

A környezetszennyezéstől és a túlnépesedéstől tartunk leginkább

Fel kell készülni arra a lehetőségre, hogy olyan nagyvárosokban élünk majd, ahol a gazdagok és a szegények lakhelyei élesen elkülönülnek – véli a „Városok jövője, a jövő városai” című rendezvényen megkérdezett közel 100 építőipari, informatikai, kereskedelmi területen dolgozó szakember és diák közel fele. A megkérdezettek harmada azonban bízik benne, hogy néhány évtized múlva fenntartható, környezetbarát és okos városokban él majd az emberiség. A válaszadók túlnyomó többsége egyetértett abban, hogy komoly változásokra lehet számítani az urbánus életmódban. A jövő városai előtt álló legnagyobb kihívásként a válaszadók 21 százaléka a túlnépesedést, 24 százaléka a környezetvédelmet, 27 százaléka pedig az alapvető igények kielégítését – így az élelmezést, az energia- és a vízellátást – nevezte meg, 17 százalékuk azonban a környezetvédelem kapcsán is komoly fenntartásokat fogalmazott meg.

A jövő metropoliszai által megoldandó feladatok között a résztvevők a közlekedés nehézségeit, a zsúfoltságot, a zöld területek hiányát, illetve a légszennyezést említették a legnagyobb arányban. Minden tízedik válaszadó az okos megoldásokban, a zöld technológiákban, illetve a zöldterületek növelésében látja a városok élhetőbbé válásának kulcsát, de 20 százalék a közlekedést is a mainál hatékonyabb formában képzelné el. Minden harmadik válaszadó szerint Budapest a következő 50 évben biztosan nem válik okos várossá, a többség azonban úgy véli, erre 30 éven belül sor kerülhet.

„A világ lakossága 2050-re 10 milliárd főre emelkedhet, az előrejelzések szerint addigra globálisan a lakosság 70 százaléka él majd városokban. Mindez azt jelenti, hogy 2050-re annyi ember él majd metropoliszokban, amennyi ma a teljes Föld lakossága. A legfontosabb kérdés e települések fejlődése kapcsán, hogy az emberiség képes-e harmóniában élni a Földdel, megérti-e a városai működését, azt, hogy mi a szerepe ezekben.

A válaszadó résztvevők szerint a ma városainak legvonzóbb elemei az átfogó szolgáltatások, a szórakozási és kulturális lehetőségek széles köre, valamint a munkalehetőségek, illetve ennek megfelelően a városok, városrészek újjáéledésének legfőbb eszközeiként a közösségi, zöld terek és a modern infrastruktúra kialakítását, az okos megoldások bevezetését és az épületállomány modernizálását jelölték meg.

„Európa lakosságának 75 százaléka városlakó: míg 1975-ben világszerte három város lépte túl a tízmilliós lakosságszámot, addigra ma már 31 ilyen település található. A városok azonban rengeteg energiát használnak, teret vesz el a természettől. Erre jelent megoldást a városrészek átgondolt rehabilitációja, amely nem igényel új területet a városok terjeszkedésében” – hangsúlyozta Mayer Róbert, kontextus teremtő, ingatlan-befektető és vállalkozó.

„A város egy olyan emberi létforma, településforma, amelyik az alapfunkciókat – élelmiszer-, víz-, energiaellátás, hulladékkezelés – kiszervezte, hogy a hat funkcióra koncentrálhasson: az iparra, a kereskedelemre, a pénzügyekre, oktatásra, tudományra, művészetekre. A stratégia azonban olyan sikeres lett, hogy ha nem változtatunk, elpusztíthatjuk magunkat – ma már a világ erőforrásainak 80 százalékát a városok használják fel. A megoldást a zárt, körforgásos rendszert alkotó városok, illetve ezek együttműködése jelenti, visszahozva ezeket a funkciókat a városokba” – tette hozzá Kenyeres István, kreatív ökológus, biotechnológus.

Koniorczyk Borbála, a Hosszúlépés. Járunk? alapítója szerint a városlakók azért költöznek a metropoliszokba, mert lehetőségeket keresnek, a gyakorlatban azonban a munkahely és a lakóhely között ingázva, észre sem veszik a település szépségeit és a benne rejlő lehetőségeket.

Egy-egy város arculatát a kutatásban választ adók 39 százaléka szerint az építészeti megoldások mellett a városlakók, illetve a közösségi és zöld terek határozzák meg leginkább.

Védd az otthonod - vásárolj nagy tételben!

Védd az otthonod - vásárolj nagy tételben!

Nehéz meghatározni, hogy mit érdemes nagyobb kiszerelésben, ezzel olcsóbban és környezetbarát módon megvásárolni, és mi az, amit ilyen módon csak a kukába dobunk végül. Segítünk, hogy...
Öt mesébe illő látványosság Izlandról

Öt mesébe illő látványosság Izlandról

Vastag jégtakaróval borított fjordok, kristálytiszta források és felhőfátyol mögé rejtett vulkánok – Izland természeti csodái eredeti formájukban, az emberi kéz által érintetlenül várják a szigetországba látogatókat. De vajon hogy sikerült megőrizni...
5 módszer, hogy kevesebb húst egyél!

5 módszer, hogy kevesebb húst egyél!

A vegetarianizmus nem feltétlenül a legjobb módszer a környezettudatosság útján, de a mértéktelen húsfogyasztás is nagyon káros a bolygóra nézve. Itt is az arany középút a megoldás, ami kevesebb húsfogyasztást jelent – ehhez adunk most tippeket!
Szólj hozzá Te is a cikkhez!
Név:
Hozzászólás:
Ellenőrző kód: