Élelmiszerpazarlás – tények és tévhitek

2017. június 19.

Hogyan lehet, akár hetekkel, hónapokkal is meghosszabbítani a friss élelmiszerek eltarthatóságát a legfejlettebb hűtőgéptechnológiával?

Élelmiszerpazarlás – tények és tévhitek

Az élelmiszerpazarlás globális probléma, ami alól Magyarország sem kivétel. EU-s becslések alapján hazánkban évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, ennek több mint 20 százaléka, mintegy 400 000 tonna a háztartásokban.

Ez azt jelenti, hogy a háztartások évente mintegy 100 milliárd forint értékű fel nem használt, el nem fogyasztott élelmiszert dobnak ki. Az ENSZ becslései szerint világszerte a megtermelt élelmiszerek egyharmada megy veszendőbe anélkül, hogy bárki elfogyasztaná. Ez évente mintegy 1,3 milliárd tonna mennyiséget jelent: a fejlett ipari országokban az elpazarolt élelmiszer értéke 680 milliárd dollárt, a fejlődő országokban pedig további 310 milliárd dollárt tesz ki.

A legnagyobb arányban a friss zöldségek és gyümölcsökből végzik a szemétben, hiszen gyorsan romló, tartósítószermentes élelmiszerekről van szó.

A hűtési technológiák drámai hatással voltak a társadalmak fejlődésére, hiszen a hűtőszekrények is közrejátszottak abban, hogy az emberek elmozdulhattak a mezőgazdasági jellegű életviteltől a (nagy)városi életforma felé. Ezek a készülékek rendkívül hasznosak, de megvannak a maguk korlátai. Talán meglepő lehet, hogy a hagyományos készülékeket jellemző belső hőmérséklet-ingadozás például nagyobb hatással van az élelmiszerek eltarthatóságára, mint önmagában a hőmérsékletnek.

Azt, hogy nem minden hűtő egyforma, már az LVO zenészei maguk is megtapasztalhatták. A zenekar művészei zöldségekből alkotnak ehető hangszereket, amelyekkel ismert művek “zöld” változatát adják elő. Friss tökből, paprikából, maniókagyökérből, répából és sütőtökből készített hangszerekkel szórakoztatják a brit zenerajongókat, immár több mint három éve.

Zöldségzenekarért egyébként nem is kell Londonig utaznunk: a 2010-ben megalakult erdélyi Minestrone Band szintén csak zöldségeken játszik, mégpedig úgy, hogy a koncertek előtt a nagyközönség is figyelemmel kísérheti a hangszerkészítést. Az együttes egy-egy fellépése során 15-20 kg zöldséget használ fel, de szó sincs pazarlásról, hiszen a tagok között van szakács is, aki a produkció után a "hangszerekből" minestrone levest, vagy lecsót tud készíteni.

Visszatérve az LVO-hoz, a zenekar tagjainak az előadásokhoz minden nap új zöldségekből kell hangszert készíteniük, mert ha nem friss az alapanyag, nem lehet a megfelelő hangokon megszólaltatni az eszközöket.

Vödrök, lefolyók, ereszek - a kerti vízgyűjtés titkai

Vödrök, lefolyók, ereszek - a kerti vízgyűjtés titkai

Nem csak otthon, de a kertben is pazarlóan bánunk a vízzel. Pedig kincs, amit, illetve amelynek természetességét becsününk kellene. 5 egyszerű módot ajánlunk arra, hogy gyűjtheted,...
Kullancsveszély a kertben

Kullancsveszély a kertben

Sok szó esik arról, hogy a kullancsok tucatnyi betegséget terjesztenek. Azonban arról már alig, hogy a kullancscsípések jelentős része az érintettek saját kertjében történik. Bár ez nem túl biztató, a jó hír, hogy a kerttulajdonosok kezében ott a kulcs,...
A szelektív hulladékgyűjtésért kampányol a Budapest Voices

A szelektív hulladékgyűjtésért kampányol a Budapest Voices

A hulladék, és azon belül is az italos kartondobozok szelektív hulladékgyűjtésére hívja fel a figyelmet a Budapest Voices a #zöldenjobb elnevezésű kezdeményezéssel. A kórus jelenleg...
Szólj hozzá Te is a cikkhez!
Név:
Hozzászólás:
Ellenőrző kód: