Élelmiszerpazarlás – tények és tévhitek

2017. június 19.

Hogyan lehet, akár hetekkel, hónapokkal is meghosszabbítani a friss élelmiszerek eltarthatóságát a legfejlettebb hűtőgéptechnológiával?

Élelmiszerpazarlás – tények és tévhitek

Az élelmiszerpazarlás globális probléma, ami alól Magyarország sem kivétel. EU-s becslések alapján hazánkban évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, ennek több mint 20 százaléka, mintegy 400 000 tonna a háztartásokban.

Ez azt jelenti, hogy a háztartások évente mintegy 100 milliárd forint értékű fel nem használt, el nem fogyasztott élelmiszert dobnak ki. Az ENSZ becslései szerint világszerte a megtermelt élelmiszerek egyharmada megy veszendőbe anélkül, hogy bárki elfogyasztaná. Ez évente mintegy 1,3 milliárd tonna mennyiséget jelent: a fejlett ipari országokban az elpazarolt élelmiszer értéke 680 milliárd dollárt, a fejlődő országokban pedig további 310 milliárd dollárt tesz ki.

A legnagyobb arányban a friss zöldségek és gyümölcsökből végzik a szemétben, hiszen gyorsan romló, tartósítószermentes élelmiszerekről van szó.

A hűtési technológiák drámai hatással voltak a társadalmak fejlődésére, hiszen a hűtőszekrények is közrejátszottak abban, hogy az emberek elmozdulhattak a mezőgazdasági jellegű életviteltől a (nagy)városi életforma felé. Ezek a készülékek rendkívül hasznosak, de megvannak a maguk korlátai. Talán meglepő lehet, hogy a hagyományos készülékeket jellemző belső hőmérséklet-ingadozás például nagyobb hatással van az élelmiszerek eltarthatóságára, mint önmagában a hőmérsékletnek.

Azt, hogy nem minden hűtő egyforma, már az LVO zenészei maguk is megtapasztalhatták. A zenekar művészei zöldségekből alkotnak ehető hangszereket, amelyekkel ismert művek “zöld” változatát adják elő. Friss tökből, paprikából, maniókagyökérből, répából és sütőtökből készített hangszerekkel szórakoztatják a brit zenerajongókat, immár több mint három éve.

Zöldségzenekarért egyébként nem is kell Londonig utaznunk: a 2010-ben megalakult erdélyi Minestrone Band szintén csak zöldségeken játszik, mégpedig úgy, hogy a koncertek előtt a nagyközönség is figyelemmel kísérheti a hangszerkészítést. Az együttes egy-egy fellépése során 15-20 kg zöldséget használ fel, de szó sincs pazarlásról, hiszen a tagok között van szakács is, aki a produkció után a "hangszerekből" minestrone levest, vagy lecsót tud készíteni.

Visszatérve az LVO-hoz, a zenekar tagjainak az előadásokhoz minden nap új zöldségekből kell hangszert készíteniük, mert ha nem friss az alapanyag, nem lehet a megfelelő hangokon megszólaltatni az eszközöket.

Védd az otthonod - vásárolj nagy tételben!

Védd az otthonod - vásárolj nagy tételben!

Nehéz meghatározni, hogy mit érdemes nagyobb kiszerelésben, ezzel olcsóbban és környezetbarát módon megvásárolni, és mi az, amit ilyen módon csak a kukába dobunk végül. Segítünk, hogy...
Öt mesébe illő látványosság Izlandról

Öt mesébe illő látványosság Izlandról

Vastag jégtakaróval borított fjordok, kristálytiszta források és felhőfátyol mögé rejtett vulkánok – Izland természeti csodái eredeti formájukban, az emberi kéz által érintetlenül várják a szigetországba látogatókat. De vajon hogy sikerült megőrizni...
5 módszer, hogy kevesebb húst egyél!

5 módszer, hogy kevesebb húst egyél!

A vegetarianizmus nem feltétlenül a legjobb módszer a környezettudatosság útján, de a mértéktelen húsfogyasztás is nagyon káros a bolygóra nézve. Itt is az arany középút a megoldás, ami kevesebb húsfogyasztást jelent – ehhez adunk most tippeket!
Szólj hozzá Te is a cikkhez!
Név:
Hozzászólás:
Ellenőrző kód: