Erkölcstelen és oktalan pazarlás

2017. március 2.

A háztartási szemétből a fölöslegessé vált vagy lejárt élelmiszer az egyetlen, amely otthoni körülmények között is korlátlanul hasznosítható – lenne. Mégis, csak Magyarországon háztartásonként évi 50 ezer forintnyi ételt dobunk ki.

Erkölcstelen és oktalan pazarlás

Amilyen súlyos a probléma, oly kevés szó esik róla. Pedig az ételhulladék kérdése nemcsak az esztelen pazarlás miatt égető téma, az érintetlenül kukába dobott élelmiszer-ipari termékek a környezet számára is súlyos és teljesen felesleges terhelést jelentenek. A Tudatos Vásárló összeállítása.

Csakúgy, mint a fejlett országok többségében, nálunk is főként az ipar és a kereskedelem labirintusain átevickélt, feldolgozott, csomagolt, majd otthon megfőzött és megsütött étel válik hulladékká.

Ez a hosszú folyamat pedig meghökkentő mértékű környezetszennyezéssel jár: 1 kilónyi élelmiszer előállítása során 2 kiló szén-dioxid kerül a légkörbe. Arról nem is beszélve, hogy alig van annál – jobb szó híján – erkölcstelenebb és oktalanabb módja a pazarlásnak, mint az ehető dolgok kidobása. Különösen akkor, ha átmenetileg alulnézetből szemléljük a dolgot.

Garantált a terített asztal

Ernő hajléktalan, Budapesten él. Délutánjait a Déli pályaudvar Vérmező felőli sarkán, a sötétszürke gránitoszlopnál ülve tölti kéregetéssel. Éjszakára elvonul a metróalagút télen-nyáron egyenletes hőmérsékletű szellőzőrendszerébe, délelőtt pedig kukázik. „A kukázás azt jelenti, hogy az ember ételt, illetve eladható holmikat keres a szemetesedényben – mondja, és hozzáteszi: eladni leginkább a ruhát, a műszaki cikkeket és a könyvet lehet, az ételt viszont legjobb evéssel hasznosítani.

Ha a hét csupa hétfőből állna, sosem feküdnénk le üres gyomorral” – állítja Ernő. „Vadászterületén” – a Krisztinavárosban, illetve a Várhegy oldalában – a hétvégi sütés-főzésből megmaradt fölösleget hétfőn vagy legkésőbb kedden kukába dobják. Húsok, köretek, édességek vándorolnak, olykor szinte teljesen sértetlenül, a szemétbe. Lehet találni szottyadt gyümölcsöt, vekni kenyereket, paradicsomot, paprikát, tálcás felvágottat, amelyben csak a legfölső egy-két szelet zöld, továbbá alig penészes – a külső rétegétől megszabadítva maximális élvezeti értékű – sajtot, csokoládét és megbontott, de el nem fogyott italokat is. Az ünnepek másod-harmadnapján az otthontalanok még nagyobb kanállal esznek, a hónap végére viszont a kukamenza kínálata is ellaposodik: több a tészta, a kenyér.

A „szakember” szerint érdemes mindig ugyanazokat az utcákat látogatni, az emberek pazarlási szokásai ugyanis korántsem egyformák. Akadnak házak, ahol szinte mindig garantált a terített asztal, és még arra is figyelnek, hogy az ételt elkülönítsék a „valódi” szeméttől. Ernőt ez Görögországra emlékezteti, ahol ifjabb korában csövezett: ott az üzletek estefelé, zárás előtt előzékenyen kipakolják a hátsó ajtó elé a megmaradt, másnap már nem eladható süteményt, pékárut, gyümölcsöt a szegények örömére.

Ipari mennyiségben

Egy 2010-ben publikált kutatás szerint az EU-ban évente 89 millió tonna élelmiszer-hulladék képződik, ami lakosonként 180 kilogrammos „teljesítményt” jelent. Magyarország ezen a téren rontja az átlagot: a mi nevünk mellett kétmillió tonnát említ a tanulmány, ami fejenként nagyjából 200 kilogrammnak felel meg. Ez – tekintve, hogy gazdaságilag nem vagyunk az élmezőnyben – elsősorban azért van, mert nem működnek azok a csatornák, amelyek időben eltérítenék a megmaradt élelmiszert a háztartási szeméttől. Az EU-ban szoros versenyben a háztartások a legnagyobb élelmiszerhulladék-termelők, nálunk viszont utcahosszal az élelmiszeripar vezet, amelyből háromszor annyi ételhulladék kerül ki, mint a háztartásokból.

Tehát valójában nem otthon pazarolunk sokat, hanem a gyártás nagyon rosszul megszervezett, amely semmit nem tud kezdeni az élelmiszer-hulladékkal. Így marad a konténer, ami nem is olyan ártalmatlan megoldás, mint hinnénk: igaz ugyan, hogy az étel a kommunális szemét egyéb fajtáihoz képest könnyen lebomlik, ám eközben rengeteg üvegházhatású gáz – főként metán – és úgy évi 170 millió tonna szén-dioxid keletkezik. Ráadásul ne feledjük: itt csak a fölöslegesen megtermelt, majd kidobott élelmiszer-ipari termékek eltüntetéséről van szó, s az ezek előállításához és szállításához szükséges víz-, talaj- és zajszennyezésről még nem is beszéltünk.

Bár az ipar jár az élen, a magyar háztartások pazarlása szintén jelentős, családonként nagyjából 100 kilóra rúg. Máshonnan közelítve: minden magyar háztartás az összes megvásárolt élelem 10 százalékát kidobja, azaz minden 10 család elláthatna élelemmel egy 11-et a kifizetett, de soha meg nem evett fölöslegből. A háztartásonkénti élelmiszer-fogyasztás költsége a Statisztikai Hivatal adatai szerint nagyjából évi félmillió forint, tehát családonként 50 ezer forintot spórolhatnánk, ha mindig csak annyit vásárolnánk, amennyit megeszünk.

Az említett EU-s tanulmány azt is megállapítja, hogy a mérhetetlen hulladéktermelésért jelentős részben a gyártók és a kereskedők felelősek, például azáltal, hogy nem megfelelően tüntetik fel a lejárati időket, és emiatt sokan akaratlanul is olyasmit vesznek meg, ami megromlik, még mielőtt elfogyaszthatnák. Az uniós illetékesek által megfogalmazott öt hulladékcsökkentési stratégia közül az egyik kifejezetten a jelölések átalakítására koncentrál.

Cimkék: klímaváltozás, környezetvédelem, táplálkozás
Miért van rekord hideg Amerikában, ha nálunk szinte tavasz?

Miért van rekord hideg Amerikában, ha nálunk szinte tavasz?

Vajon mi az oka annak, hogy ennyire hideg van az Egyesült Államokban, ha egyszer a Föld átlaghőmérséklete drasztikusan növekszik a károsanyag-kibocsájtásunk eredményeképpen? Kutatók...
A környezetszennyezéstől és a túlnépesedéstől tartunk leginkább

A környezetszennyezéstől és a túlnépesedéstől tartunk leginkább

A magyar városlakók a környezetszennyezést, a túlnépesedést, valamint az élelmiszer-, illetve az energiahiányt tartják a legnagyobb kihívásnak a jövő metropoliszai számára.
Védd az otthonod - vásárolj nagy tételben!

Védd az otthonod - vásárolj nagy tételben!

Nehéz meghatározni, hogy mit érdemes nagyobb kiszerelésben, ezzel olcsóbban és környezetbarát módon megvásárolni, és mi az, amit ilyen módon csak a kukába dobunk végül. Segítünk, hogy...
Szólj hozzá Te is a cikkhez!
Név:
Hozzászólás:
Ellenőrző kód: